"A személyi számítógép nehezen használható, és ez nem az Ön hibája."
Walt Mossberg, Wall Street Journal
A világ egyik legbefolyásosabb újságírója [1] ezzel a mondattal indította el 1991-ben a digitális kütyükkel foglalkozó rovatát, és a helyzet azóta csak romlott. Mossberg rámutatott a mérnökök egyik gyakran elkövetett hibájára: azt hiszik, hogy hozzájuk hasonló szakértőknek terveznek eszközöket, szolgáltatásokat. Vagy ha a leendő júzer nem szakértő, akkor elolvassa a százoldalas leírást, és mindjárt azzá válik.
Ez is oka lehet annak, hogy Magyarországon kevesen interneteznek. A Szélessáv műhely weboldalán olvasható átfogó tanulmány [2] arra a megállapításra jutott, hogy nincs gond az internetes szolgáltatás kínálati oldalával, a díjak megfizethetők, a böngészőben is lenne mire klikkelni. A keresleti oldal hiányos, akinek ma nincs internetelérése, az úgy gondolja, hogy nincs is rá szüksége.
Mit lehet ilyenkor tenni? Ha elfelejtjük Mossberg meglátását, akkor rengeteg pénzt költünk oktatásra. Elmagyarázzuk, hogy az internet jó dolog, és aki részese akar lenni, az vegyen magának egy ronda nagy dobozt, monitort, sok kábelt, és viselje el, hogy időnként lefagy az egész. Nehéz feladat, mert azok az emberek, akik eddig az RTL klub és Duna TV közt ingázva élték szerény digitális életüket, ezt nem veszik be. Nem fognak a szabad idejükben operációs rendszert telepíteni, újratelepíteni.
A pc, ahogy ma ismerjük, egy rakás hulladék. Legfeljebb annyit érdemes megtanulni róla, hogy ilyen is van. Csak a szakértők járnának jól a Word, OpenOffice, Windows és Linux oktatásával, mert a rendszerek annyira bonyolultak, hogy a júzerek garantáltan további segítségre szorulnak. Fizethetnek a segítő szakértőknek, vagy órákat tölthetnek a fórumokon, megoldást keresve. A pc a szakértőknek, programozóknak, dizájnereknek, mérnököknek, hallgatóknak való, vagyis azoknak, akik kreatív digitális munkát végeznek.
Szabad falnak menni
Hogyan működik a pc-s világ? Az ember elé raknak egy erős hardvert és egy operációs rendszert, amelyek együtt szinte mindenre képesek. És amikor a júzer már hozzászokna a pc által nyújtott szabadsághoz, akkor rögtön (ki)oktatják: Ne telepíts, mert vírusos lesz a rendszer! Ne piszkáld a Vezérlőpultot! Pláne ne a registryt! Úristen, rendszergazdai joggal internetezel? Ne klikkelj gyanús weboldalakra! Vegyél évente vírusirtót! Ne bízz meg a pdf-ben, meg a flashben sem! Egy egész polcot megtölthetünk a tiltásokat felsoroló szakkönyvekkel. A felhasználói szabadság egy ordas nagy hazugság, és a tiltások nem túl hatékonyak: évről évre nő a vírussal fertőzött számítógépek száma.
Máshogy kellene megszólítani azokat, akik nem érdeklődnek az internet iránt. Nem is kell tudniuk, hogy interneteznek. Olyan kütyüket kell a kezükbe adni, amelyek nem bonyolultabbak a tévénél. Bólyon ezt megértették [3], ott az emberek csatornaváltás közben kapnak információkat, és távirányítóval szavazhatnak. Néhány világklasszis gyártó is érti ezt, már írtunk arról, hogy az Apple iPad lehet a számítógép jövője [4]. És itt nem az Apple a lényeges. Az Android netbookra telepíthető, nem hivatalos verziója [5] is sokkal egyszerűbb, mint a Windows vagy egy asztali Linux, és lehet vele internetezni, levelezni. Csupán magyarítani kellene az ingyenes a szoftvert. Hamarosan tévére is lesz Android, a Google még májusban bemutatja [6] ezt a verziót.
Ha robbanásszerű növekedést akarunk, akkor nincs idő képzésekre. Egyszerű eszközökkel kell online tartalmat szolgáltatni. Félre ne értsenek, nem arról van szó, hogy néhány ember nem elég okos a számítógép használatához. Sokkal inkább arról, hogy még a képzett júzerek közül is sokan rühellik a pc-k bajait.
Az Apple és a Google rendszerei alapból nem nagyon engedik meg a júzernek, hogy tönkretegyék a felhasználói élményt. Nem feltétlenül kell a 200 ezer forintos iPaddal kezdeni, vannak alapszintű netes kütyük is. Ilyen például az eStarling érintőkijelzős képkerete [7], amely wifin tölti le a weben megosztott képeket, videókat, és még Twitter is van benne. A városban tanuló fiatalok üzenhetnek a vidéken maradó szülőknek, nagyszülőknek, küldhetnek haza képeket. Egy polgármesteri hivatal is közölhet híreket Twitteren, közműcégek szólhatnak az áramszünetekről, karbantartásokról. Egészen biztos, hogy a Windows CE alapú rendszerbe számos extra szolgáltatás beprogramozható.
Internet mindenhol
Mielőtt az állam elkezdené bővíteni az ország optikai hálózatát - amire kétségtelenül szükség van, mert ramaty állapotban van [8] - el kell gondolkozni azon, hogy a következő öt-tíz évben miként fognak internetezni az emberek. Minden eladási trend azt mutatja, hogy a pc korszaka leáldozóban van, jönnek az ekönyvek, tabletek, okostelefonok, midek, a tévék pedig olyan intelligensek lesznek, mint amilyenek most a számítógépek.
A szélessávú internet néhány éven belül mindenhol elérhető lesz. A mobilszolgáltatók már nagyon készülnek [9] arra, hogy az olcsóbb vidéki lefedettséget biztosító frekvenciákon is elindíthassák a mobilnetet. A kiszolgáló oldalán az eszközök készen állnak arra, hogy a multimédiás tartalmakat minden létező eszközön elérhetővé tegyék.
Fontos feladat, hogy legyenek olcsó, kényelmesen és szaktudás nélkül használható eszközök, amelyekkel az emberek szeretnek internetezni, és elérhető rajtuk magyar tartalom, helyi szolgáltatás. A tévézés sem azzal indult egy évszázaddal ezelőtt, hogy mindenki megtanult kamerázni. Nem ciki először a tartalmak befogadását fejleszteni, aztán majd ha ott tartunk, hogy már nyolcmillió magyar lóg minden nap valamilyen online információs csatornán, akkor lehet gondolkozni további lépéseken. Végül a szakértők is jól járnak, nyolcmillió felhasználónak adhatnak el fejlett szolgáltatásokat, szoftvereket.
Ebből persze az következik, hogy meg is kell tölteni a rendszert tartalommal. Hogy az emberek bármilyen eszközön megnézhessék a kiválasztott polgármesteri hivatal, közműszolgáltató közleményeit, a közösségi közlekedési eszközök menetrendjét, az orvosok és közhivatalok elérhetőségét, nyitvatartását, földrajzi koordinátáját. Nem olyan tartalom kell, mint ami most az Ügyfélkapun van, mert annál még a személyes ügyintézés is jobb alternatíva.
A cél az, hogy ne csak az internetezés legyen kényelmesebb, hanem jobb legyen Magyarországon élni.
A szerzőt inspirálta az Ericsson elképzelése a 2020-as digitális kihívásokról, a bólyi szélessávú hálózat fejlődése, az Apple iPhone, iPad és tucatnyi androidos eszköz kipróbálása, valamint a Szélessáv műhely vezetőivel folytatott beszélgetés.
