A fővárosba érkezett a Duna vízminőségének vizsgálatára alakult nemzetközi expedíció három hajóból álló flottája. A szakemberek 95 állomáson vesznek mintákat, amiket várhatóan egy évig analizálnak majd. A vízminőséggel kapcsolatban jóslatokba nem bocsátkoztak, de Komárom és Budapest között paradicsomi állapotok uralkodnak.
Budapestre érkezett a Duna Vízminőségi Expedíció, kedden a Batthyány téren kötött ki a három hajóból álló flotta, ami összesen 10 országon keresztül összesen 2375 kilométert tesz meg. A program célja a Duna teljes hosszán az élővilág és a vízminőség feltérképezése, hogy teljes körű képet kapjanak a folyó jelenlegi állapotáról. Az expedíció teljes költsége egymillió euró, amihez a környezetvédelmi minisztérium 60 millió forinttal járul hozzá.
A kutatás a Duna-menti államok közreműködésével augusztus 14-én Regensburgból indult, és a tervek szerint szeptember végéig elérik a Duna deltáját, közben összesen 95 állomáson végeznek mintavételt, ebből 20 a folyó magyarországi szakaszára esik. Legutóbb 2001-ben végeztek hasonló vizsgálatot, azonban Csányi Béla biológus, az expedíció szakmai vezetője szerint most legalább háromszor annyit dolgoznak a szakemberek, mivel jelentősen bővült a vizsgálatra kiválasztott komponensek száma, meghaladják a 250-et.
Kábítószert és gyógyszert is keresnek
Vizsgálják a vízben különböző gyógyszerek és kábítószerek mennyiségét is, ezek a kutatások a legdrágábbak közé tartoznak, mondta el az Indexnek Csányi Béla. A biológus egyelőre nem akart jósolni, hogy a hat évvel ezelőtti mérésekhez képest most milyen állapotban van a Duna.
„Nem láttam romlást, mikor nyakig belemerültem a vízbe, és lábbal tapostam ki a mintavételi helyet. Eddig mindig jó volt a Dunában lenni, de Budapesttől ez biztosan megváltozik” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a Komárom és Budapest közti szakasz viszont paradicsomi állapotban van, alacsony vízállásnál nemcsak a vízminőség, hanem a látvány is egyedülálló.
Csányi Béla arról is beszámolt, hogy a laboreredmények jövő nyáron várhatóak, az analízisek elkészítése ugyanis rendkívül időigényes. „Nem lepődnék meg semmilyen eredményen” – mondta.
Az Európai Hal Indexet használják
Az idei expedíció feszes munkatempójára magyarázat az is, hogy hat évvel ezelőtt nem végeztek olyan széleskörű méréseket, mint idén, most ugyanis a kutatás kiterjed az Európai Unió Víz Keretirányelve szerint a Duna halállományának vizsgálatára is. Ez egyelőre számos kérdést rejt magában, hiszen korábban soha nem végeztek hasonló kutatást, mondta el az Indexnek Guti Gábor, az MTA Magyar Dunakutató Állomásának tudományos főmunkatársa, az expedíció magyarországi szakasza halbiológiai vizsgálatának vezetője.
Ki kell kísérletezni például, hogy a mintavételek közül melyik reprezentatív, hiszen napközben nyolc szakaszon alkalmazzák az erre a célra kifejlesztett elektromos halászeszközöket, éjszakánként pedig a nyolc helyszín közül kettőre visszatérnek. További kérdés az Európai Hal Index alkalmazására vonatkozik, ami a természetes állapottól való eltérést mutatja ki, azt azonban még el kell dönteni, mit lehet természetes állapotnak nevezni.
A kutatásban résztvevő magyar biológusok és egyetemisták arról számoltak be, hogy szakmai kihívásnak tekintik az egyhetes munkát a magyarországi szakaszon, továbbá hogy remek lehetőség számukra új módszerekkel megismerkedni. Az expedíció egyik különlegessége a speciális mélységi mintavevő készülék, az airlift.
